2010. július 26., hétfő

Rumli

Olyan kíváncsi vagyok, biztosan hamar megöregszem. A kinti lakást még csak képekről láttam és szeretném tudni, hogy milyen is valójában a konyha, a nappali, de leginkább a hálószobám hangulata érdekel. Itthon egyik szobából a másikba vándorolok évek óta, amint megmelegszem az egyik helyen, már ki is kívánkozom, vagy éppen akkorra megtetszik egy másik. Ehhez persze hozzátartozik, hogy állandóan át- meg átrendezem a házat, az alsószinten ugyan fix minden, de a a tetőteret újra és újra felosztjuk egymás között, vagy legalábbis én a többiek között. Most éppen Citrom megüresedett szobája a hálóm, ami eredetileg Trisztáné volt, Citrom után Hamza használta, most pedig én.
Nem is tudom, hogy vigyek e magammal személyes holmikat, azt hiszem nem kell, hiszen éppen ezektől akarok megszabadulni kis időre, látni szeretném, hogy hiányozni fognak e a dolgaim vagy sem. Ha nem , akkor t a l á n vissza sem jövök. Mostantól nem akarok gyüjtögetni semmit magam köré, mert az utóbbi években már zavarnak a felhalmozott "kacatok", de nincs lelkierőm kidobni egyiket sem. 240 négyzetméteren, 7 szobából kettőben csak ezeket őrizgetem. S a kkor még a padlásról nem is szóltam. Nevetséges. Igen, az vagyok.
Annyiszor nekiálltam már, átnéztem mindent, szelektáltam, külön dobozokba és zacskókba tettem a különböző embereknek szánt holmit, aztán szép lassan, úgy dobozokban és zacskókban visszavittem őket a rumliszobákba. Minden maradt a régiben. Pedig már a komfortérzetemet piszkálja, hogy vannak, hogy itt vannak, mégsem tudok megválni tőlük. Olyan érzés, mintha mindíg rendet kellene tennem köztük, a tudatalattimban állandóan kerülgetem és pakolgatom őket, szerintem az agyam egy icipici részének ezzel az állandó "foglalkoztatásával" el is fáradok. Sokan azt mondják, hogy az ember amikor öregszik, gyorsabban fárad, mint fiatal korában, szerintem egyszerűen több az a dolog, amivel az agyunk dolgozik, s főképpen ezek az elménkben eldugott, tárolt lomok, érzelmek, érzések azok, ami miatt fáradtabbnak érezzük magunkat.
Nos, vasárnaptól nem lesz semmi megszokott körülöttem. Egy letisztult világ vár rám, amely megtisztít engem. Tényleg annyira várom, kíváncsi vagyok, hogy könnyebb lesz e így élni. S ha igen, akkor b i z t o s a n vissza sem jövök.

12 megjegyzés:

  1. "most újra, mint mindig, tengerre szállok,
    vitorlám kibontva, távoli vizekre húzok
    de tudom, nyugalmat csak egy helyen találok
    talán ott, ahol újra válladra borulhatok"

    VálaszTörlés
  2. Te Karesz, mondták már Neked, hogy ráérzel a dolgok lényegére?

    VálaszTörlés
  3. És végre, a megjegyzésekhez a "képed" is megjelenik...

    VálaszTörlés
  4. Egen, mondták. Kicseréltem a fotót, mert talán túl nagy "képem" volt korábban, és be sem fért a skatulyába. :-)

    VálaszTörlés
  5. És -bár bevallom őszintén- nem tudom, hogy kitől az idézet, elcsenem a Fb-ra.

    VálaszTörlés
  6. Nem is tudhatod, mert a beírás pillanatában találtam ki. :-)
    Máshol nem is létezik, csak itt.

    VálaszTörlés
  7. Akkor köszi, ezt úgy veszem, hogy az enyém -Tőled.

    VálaszTörlés
  8. Kedves, Erika! "Hová merült el szép szeme világa?"

    VálaszTörlés
  9. Kedves Karesz,
    a bőröndök aljába...
    Pakolunk, pakolunk és pakolunk.
    Holnap is pakolunk és pakolunk. Ennek ellenére bizonyára lesz sok minden, amit itthon hagyunk.
    Üdv, szerdától talán újra leszek.

    VálaszTörlés